Bitcoin, berobban a digitális nemzetközi valuta

A Bitcoin nem játék, ez egy létező valuta, ami 200 millió dollárnyi devizaforgalmat produkált egy hónap alatt. Érdekessége, hogy nem nemzeti bankok nyomtatják, hanem egyszerű emberek számítógéppekkel állítják elő. Semmilyen államnak, banknak, szervezetnek nincs rá befolyása. Még az alkotójának sem.
A Bitcoin 2009-ben indult újára, amikor Satoshi Nakamoto kibányászta az első 50-es digitális érmét. A bányászás kifejezés arra utal, hogy az előállítása hasonlít az aranybányászatra. A munkások számítógépek, amik hosszas számításokkal végigellenőrzik az összes számkombinációt, hogy rábukkanjanak egy a Bitcoin feltételeinek megfelelő kódra. Egy megtalált kód 50 BTC-t, vagyik Bitcoint ér. A találatok valószínűsége, így a hozzá szükséges számítási idő lassan növekszik a bányászott mennyiség függvényében. Így garantált, hogy nem keletkezik felesleg a deviza piacon. Minél több BTC létezik és minél több számítógép dolgozik a bányászaton, annál kevesebb új pénz kerül a gazdaságba, fenntartva ezzel az igényt.

2010-ben alakult meg a BTC piac, pár hónapra rá egy Laszlo nevű felhasználó végrehajtotta az első fizetést és jóízűen elfogaysztotta a 10 000 BTC-ért vásárolt pizzáját. Akkoriban még gyorsan ment a bányászat, keveset ért a Bitcoin. A napokban egy BTC-ért 266 USD-t is kértek. 10 000 BTC ma már komoly vagyon, de még a közelmúltban is teljesen más volt a helyzet. Idén januárig 10$ körül volt az árfolyam, majd január közepétől lassú emekedésbe kezdett. Egészen március elejéig, amikor is elérte a 30$-t, majd begyulladtak a rakéta hajtóművek. A híreket olvasva nem nehéz beazonosítani az összefüggéseket, főleg ha ismerjük a Bitcoin másik oldalát is.

A Bitcoint nem üzemelteti senki, nincs központi szerver, sőt szerver sincs. Teljesen elosztott rendszer, az egyes felhasználók számítógépein többszörözve vannak az átutalások bizonyítékai. Amíg az interneten vannak Bitcoin tárcát futtató számítógépek, addig az utalások végbemennek, lehet vásárolni. Mivel nincs központja, nem lehet lekapcsolni, lefoglalni, letiltani. A hatóságok számára ez egy megállíthatatlan szörnyeteg. Annak ellenére, hogy minden tranzakcióról mindenki tud, a rendszer névtelen. A számlaszámok tulajdonosát csak a küldő és fogadó fél ismeri. Aki el akarja rejteni vagyonát az offshore országok bankszámláiban gondolkodott eddig, de a Ciprusi események és az offshore módszerek ellen napokban nyilvánosságra hozott nyomozások ezeknek a megoldásnak a megbízhatóságát árnyalják. Nem csoda, hogy a kereslet meglódult, a forgalom és az árfolyan többszörösére növekedett.

A Bitcoinnak azonban van egy harmadik oldala is. Mivel informatikáról van szó bányászatban is folyamatos forradalmak vannak. Eleinte számítógépekel dolgoztak, majd rájöttek, hogy a 3D-s játékok grafikáit kiválóan számító videókártyák nagy teljesítményt produkálnak Bitcoin bányászatban is. A teljesítmény ezzel átlagosan 100-szorosára nőt, de az áramfogyasztás is jelentős költséget jelentett. A közelmúltban FPGA-kat kezdtek használni, amik olyan univerzális eszközök, melyek többek között számítási műveletekre is alkalmasak. Ezzel az áram fogyasztás csökkent 100-adára. Így már egy számítógéppel akár hetente is találhattunk egy 50-est érő kódot, minimális energia költségek mellett. A rendszer sajátossága, hogy a számítási nehézség is változik, így például az utóbbi hónapokban meg is háromszorozódott és jelenleg is rohamosan növekszik. Jelenleg, ha nem változna a világ, akkor egy 1200$-os FPGA-s készülék fél év alatt hozná vissza az árát. Azonban változik, nem csak gazdasági, hanem technológiai szempontból is.

Előrendelhetők ASIC technológiával működő bányagépek, amelyek ma kis szerencsével akár negyedóránként találhatnának egy-egy 50-est, naponta több tízmillió forintnyi bevételt produkálva. Jó kérdés, hogy az ilyen aranytojást tojó tyúkokat miért adják el? A választ szintén a Bitcoin sajátosságai adják. A rendszer a bányászat nehézségén keresztül úgy szabályozza magát, hogy a világon kb 10 percenként egy érme készülhet el. Egy-két gép önmagában ezt tudná produkálni, így egy-egy ilyen gép bekapcsolása érezhető változást okoz a világszinten is. Tömeges beindításuk jelentősen átalakítja majd a bányászat nehézségét. Sőt sejthető, hogy a február óta tartó számítási nehezedést a prototípusok tesztelése és beindítása okozza. Elterjedésük az FPGA-s készülékek találati valsózínűségét olyannyira lerontja, hogy teljesen gazdaságtalanná válnak, de lehet, hogy az ASIC gépek sem lesznek hamarosan aranytojást tojó tyúkok. Nem csoda, ha a gyártók még nem szállítanak gépeket. Csak előrendelést vesznek fel amíg sűrűn csilingelnek a digitális érmék.

A véletlen összjátéka, hogy a offshore birodalmak megingása generálta kereslet növekedés és az ASIC gépek mejelenése miatt leromló bányászati teljesítmény egyszerre jelentkezik. A BTC tulajdonosok örülnek, a bányászok viszont erős versenyhelyzetbe kerültek, komoly befektetések nélkül bezárhatják a kaput. A kivülállók pedig kíváncsian várják, hogy vajon a BTC egy múló divat lesz, vagy a szabad és független világgazdaság alapja.