2012. október 29., hétfő

Feminista öngyilkos kommandó

A Brian Élete című klasszikusban szerepel az öngyilkos kommandó. Ez jut eszembe a mai feministákról. Évtizedek kemény munkájával sikerült elérniük, hogy most már a nőknek is dolgozniuk kell. Most megint azt feszegetik, hogy nincs egyenlőség. Miért lenne?
A történet úgy jött elő, hogy az EU-ban olyan kötelező törvényt tervezgetnek, ami előírná a nagyobb vállalatoknál, hogy a vezető bizottságokban minimum 40% nő legyen. Híve vagyok annak, hogy a nőknek legyen egyenlő joguk. Ez szép és jó, de pár kérdést felvet bennem.

Egyrészt miért nem hallunk arról, hogy legyen kötelezően 40% női kőműves, szippantós, vagy kukás is? Valahogy ezeket a munkákat nem irigylik a férfiaktól. Ezekkel kapcsolatban azt mondják, hogy erre a férfiak alkalmasabbak. Ez tény. Nem várom el egyetlen nőtől sem, hogy lelkesedjen egy kukás autóért, de lássuk be, hogy más jellegű munkák esetében is vannak ilyen különbségek.

A nők és férfiak között nem csak az a 15-20 centi a különbség. A testieken kívül egyéb különbségek is vannak. Jelen esetben a fő különbséget az adja, hogy a nők máshogy gondolkoznak, egyszerre sokfelé tudnak figyelni. A férfiak viszont főleg egy dologra tudnak egyszerre figyelni, de arra koncentráltabban. Egy nő benéz a hűtőbe és kiveszi amit keres, egy férfi végigpásztázza. Egy nő tudja, hogy a rá bízott 6 gyerek mit csinál. Egy férfi az egyikkel játszik, a többi meg vagy részt vesz benne, vagy ki tudja mivel foglalkozik. Ezért alkalmasabbak mérnöknek, matematikusnak és sok esetben felső vezetőnek is. Minden olyan feladatra, ahol elég egy dologra figyelni. Ezért van az, hogy olyan női munkák élvonalában is többségében férfiak vannak, mint a szakács, vagy divat tervező. Csúcsteljesítményben a férfiak jobbak, a nők másban jobbak. Nem akarom a férfiakat a nők fölé helyezni, nem jobbak abszolút értelemben, hanem mások. Egy férfi például az életben soha nem fog tudni szülni. Szerintem túl se élné egy átlagos férfi. Én biztosan nem, örülök ha a felségem szülését túlélem... Az első gyerekünk születése után szóba se mertem hozni, hogy szeretnék több gyereket. Kemény feladat volt és úgy tűnt fájt is eléggé, valóban attól tartottam, hogy az első egyben az utolsó gyerekünk is. A feleségem mondta a szülés másnapján, hogy ha lehetne akár holnap szülne újra. Nem értem, mert férfi vagyok, de neki elhiszem, hogy szülni tényleg jó. Egy nőnek. Egy férfi az első jósló fájás után öngyilkos lenne.

A gond ott kezdődik, hogy a néhányan elkezdték a férfiak értékrendje alapján összehasonlítgatni a nőket a férfiakkal. Naná, hogy egyes nők elkezdték emiatt megalázottnak, kisebb rendűnek érezni magukat. Belőlük lettek a feministák, pedig csak annyi az egész, hogy nem kell a körtét az almához hasonítani. Ezt az összehasonlítást ki kell kérniük maguknak, nem kell belemenni versengésbe. Egy sakkozó ne álljon ki futóversenyre, nyugodtan utasítsa vissza és hívja ki sakkban az ellenfelét. Ezt kellene tennie a feministáknak is. Aki kisebb rendűnek érzi magát, az ezt dolgozza fel, ne azzal foglalkozzon, hogy rákényszeríti a többi nőre a férfias feladatokat. Többségében nem tudják ellátni és csak megaláztatásban lesz részük, aztán ráfogják mindezt a férfiakra. Igen, annyiban jogos, hogy a férfiak hajszolták bele ebbe a versengésbe a nőket, de nem kell felvenni a kesztyűt. Ennek a nők úgy is ellene tudnak állni, a férfiaknak ez sokkal kevésbe megy.

Ha egy halat kinevetnek, mert nem tud hegyet mászni, nem megoldás, ha biztatjuk, hogy próbálja csak meg. Nem megoldás, ha kötelezzük a hegymászókat, hogy minden csapatban legyen egy hal. Ettől csak halak fognak megrokkanni testileg és lelkileg is. Az a megoldás, ha elmondjuk a halnak és főleg annak aki kinevette, hogy ő más, ő meg úszni tud. Tessék lemenni a víz alá és ott dumálni...

A feministák női egyenjogúság zászlaja alatt elérték, hogy a nők elkezdtek dolgozni. A többlet munkaerő úgy lenyomta a fizetéséket, hogy most már a nők kénytelenek dolgozni, mert a férfiak fizetése csökkent, így az már kevés egy családnak. A családok keresete összességében nem változott, csak most nem egy, hanem két ember keresi meg ugyanazt az összeget. Emellett a házimunka is ott van, ami legtöbb háztartásban megmaradt a nők feladatának. Amikor viszed a gyereket bölcsibe, amikor mosogatsz, amikor a feleséged dolgozni megy, vagy ha nő vagy amikor dolgozni mész, vagy munka után fáradtan mosol, gondolj a feministákra. Nekik köszönheted. Én is köszönöm szépen! A nők jogaik nem nőttek, csak a feladataik. Most már akkor legyen elég, ilyen szép siker után tessék elcsendesedni. Nem kell a nőkből férfiakat csinálni. Persze sok nőnek van sikerélménye  munkájában, sok nőies, vagy nőknek is fekvő szakma van. Őket eltiltani a munkától vagy ellehetetleníteni a munkájukat nincs értelme, nem is lenne jó senkinek. Annyit mondok csak, hogy nem kell a nőket férfias munkákba hajszolni.

A feminizmus első hullámai előtt (mondjuk 100 éve) , még a nők csak a gyerekekkel és a házimunkával foglalkoztak. Jól elvoltak ezzel. Ehhez képest most végigdolgozzák az életüket (már akinek nincs olyan jó fej férje, mint az én feleségemnek :-) ) Igaz nem volt például választó joguk, de manapság is elég ritka, hogy egy harmonikus családban a férj és feleség kétfelé szavaz. A gyakorlati jelentősége igazából nem nagy ennek. Egy család élete tele van közös döntésekkel. Milyen színű legyen a fürdőszoba? Milyen autót vegyünk? Hol legyen a cseresznyefa? Kire szavazzunk? Mind téma egy családban és megbeszélik. Döntés lesz belőle az biztos, és ha nincs konszenzus, az gond mindenképpen. Minden kérdésben később vita lesz, ha nem egyezség alapján hoztak döntést. A nők választójoga is egy ék a családban. A családi döntésből, ami összekovácsolja a családot, egyéni döntést csináltak. Most már nem kell konszenzusra jutni, lehet kétfelé szavazni. Az egyik fél biztosan "naugyemegmondtam" helyzetben lesz. Nem gondolom, hogy ez jó a nőknek. A férjek és feleségek viszonyán kell javítani, ha jót akarunk tenni a nőknek, nem pedig elférfiasítani a nőket. Ez valóban fontos feladat. Tudatosítani kell a férfiakkal, hogy a nők mások, ne férfias erényeket keressenek bennük. A nők nőiességet kell értékelni és kifejezni ezt. A feministák pont az ellenkezőjét teszik. A nők női szerepben, női munkákban tudnak érvényesülni.

A nőknek és a férfiaknak soha nem lesz egyenlő joguk, minthogy egyenlő lehetőségük sincs. A nőknek a nemi különbségeik miatt törvényben és illemben előírt előjogaik vannak, amit nem kívánok megkérdőjelezni, sem a férfiak számára megadni. Nincs értelme. Hogy érezné magát egy férfi, ha egy nő kinyitná neki az ajtót? Úgy ahogy egy nő érzi magát, amikor megpróbál versenybe szállni a férfiakkal a férfias feladatokban. Az egyenlőség azt jelenti, hogy ahol kevesebb ott pótoljuk, ahol több ott elveszünk. Én nem akarok a nőktől elvenni semmit, de amit a feministák adni akarnak arra egy átlagos nőnek nincs igazán szüksége. Csak arra jó, hogy a férfiak egy része követeljen helyette mást, amire viszont szüksége lenne a nőknek.

A szoros témánál maradva: nem hiszem, hogy lenne egy vállalat is, aki az alkalmatlanabb férfit választaná az alkalmasabb nővel szemben. Ezt állítják a feministák: "a vállalati önszabályozás elégtelennek bizonyult". Csak az a kérdés, hogy mi a cél, aminek irányába folyik az az önszabályozás. Ha a cél a nők arányának 50% körül tartása lenne, akkor valóban elégtelen lenne az önszabályozás, de nem ez a cél. A cél a vállalat nyereségének növelése, ennek fényében választanak vezetőket. Ha a vezetés nem ennek a célnak veti alá a döntéseit, akkor ez hűtlen kezelés, feljelentést kell tenni. Ne gondoljuk, hogy a részvényesek elnézik, hogy férfi sovinizmusból megkárosítják a vállalatot.

A feministák szerint a világ részvényesei buták, nem tudják mi a jó nekik, rájuk kell kényszeríteni a jót. Nem kérem, nem kell. Sem a nőkre, nem a részvényesekre nem kell kényszeríteni semmit. Békén kell őket hagyni, sőt a kényszerítés ellen kell küzdeni. Aki a nőkért akar tenni, az érveljen például a női munka ellen, vagy legalább a részmunka szélesebb alkalmazása mellett. Érveljen amellett, hogy nők nem jobbak, nem rosszabbak, hanem mások. Érveljen amellett, hogy a nők meg tudják mutatni a női szerepekben, hogy mire képesek. Ne mászassuk a halakat a hegyre, engedjük őket vissza a tengerbe!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése