2012. július 4., szerda

Alázat, tudatlanság

Az alábbi tanulságos történet nem velem esett meg, nekem is mesélték, de annyira megtetszett, hogy meg szerettem volna osztani másokkal is. 2005-ben írtam le az ahogyerzed.hu weblapon, de manapság megint szemebsültem a tanulsággal, így úgy gondoltam itt is megosztom. Egyszerű történet arról, hogy legyünk alázatosak mások véleményével kapcsolatban.

Egy festékboltot kerestem, mert egy speciális szalagra volt szükségem. Azt az információt kaptam, hogy a Csömöri úton lehet kapni. Nem ugrott be hirtelen, hol is van a Csömöri út, ezért megkérdeztem a feleségem. Azt mondta, hogy a Thököly folytatása, de közben nekem is beugrott, hogy a Fogarasi folytatása. Tökéletesen biztos voltam benne, mert ismertem az utat, jártam arra többször is. Feleségem szintén ezt állította. Hát valaki vagy megbolondult, vagy megbomlott a tér-idő kontinuum és két egymásnak ellent mondó állítás vált igazzá. Gödel és a "Vissza a jövőbe" sorozat óta tudjuk, hogy ez nagy kalamajkákat okozhat. Persze úgy gondoltam nekem van igazam, el is indultam a Fogarasin. A folytatása tényleg a Csömöri volt. Na ugye, hogy nekem volt igazam? Oda-vissza járkáltam, de a bolt sehol! Elkezdtem kérdezősködni: egy kedves hölgy azt tanácsolta, hogy próbáljam meg a másik Csömörin, ami a Thököly folytatása! Ekkor feloldódott az ellentmondás! Nem vagyunk bolondok, a tér-idő kontinuum is sértetlen, Gödel és McFly is nyugodtan alhat, mégis mindkettőnknek igaza volt. Milyen egyszerű? Két majdnem párhozamos Csömöri út van, két szomszédos kerületben egymáshoz elég közel! A pár órája még egyértelműen feloldhatatlannak tűnő ellentmondás feloldódott.

Biztosan te is voltál már olyan helyzetben, hogy valaki olyasmit állított teljes meggyőződéssel, ami számodra egyértelmű volt, hogy nem igaz. E tanulságos történet engem is megtanított rá, hogy bizony előfordul, hogy a mi tudásunk annyira hiányos, hogy két állítást ellentmondásosnak találunk, pedig nem azok. Ahhoz, hogy a lehetséges alternatívák között a saját tudatlanságod is felmerüljön alázat kell.

Egy nagy tiszteletnek örvendő könyvből, a Bibliából is hadd hozzak fel egy példát.

Lukács evangéliuma 18,35-38:
"Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván. És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az? Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra. És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!"

Máté evangéliuma 20,29-30
"És mikor Jerikóból távozának, nagy sokaság követé őt. És ímé, két vak, aki az út mellett ül vala, meghallván, hogy Jézus arra megy el, kiált vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk!"

Most akkor ment ki Jerikóból, vagy ment be? Hiba lenne Isten igéjében? Vagy Jézus tud egy helyről kifelé és befelé is menni egyszerre? Persze tudna, ha volna rá oka, de a megoldás mégsem ez, hanem, hogy Jerikónak akkoriban volt egy pogány és egy zsidó része. A zsidók is és a pogányok is a saját részüket hívták Jerikónak, a másik részt valahogy máshogy. Az eset a két városrész határán történt. Lukács pogány volt, Márk zsidó ezért egyikük Jerikójából kifelé ment a másikéba befelé.

Elég ritkán fordul elő, hogy valaki olyan dologban hazudjon, amiben a másik fél teljesen biztos. A legtöbb ilyen ellentmondás a saját tudatlanságunkból, vagy a másik félreértéséből fakad. Feltételezd a jóindulatot minimum azokról, akik szeretnek téged, de nyugodtan megteheted minden emberrel, csak jobb leszel tőle Te magad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése